日本国 Nippon-koku, Nihon-koku

A cs�sz�r mott�ja: „B�ke �s halad�s”

F�v�ros:�. sz. 35�41′ k. h. 139�46′
�llamforma: Alkotm�nyos monarchia Hivatalos nyelv:  Jap�n(Nihongo)
Id�z�na: GMT+9
F�v�ros: Tokyo
Ter�let: 377.835 km²
N�pess�g: 126.549.976 f�
N�ps�r�s�g: 335 f�/km²
N�pcsoportok: jap�n (99%), koreai
�llamforma: alkotm�nyos monarchia
K�zigazgat�si beoszt�s: 47 prefekt�ra
Fekv�s: Kelet-�zsia, szigetl�nc az �szaki-Csendes-�ce�n �s a Jap�n-tenger k�z�tt, a Koreai-f�lszigett�l keletre fekszik.

Himnusz: Kimi ga jo (君が代 )
Alap�t�s:
- Nemzetalap�t�s i. e. 611. febru�r 11.   
- Meidzsi-alkotm�ny 1890. november 29. 
- Jelenlegi alkotm�ny 1947. m�jus 3. 
Ter�let:    
- �sszes 377 872 km²  
- V�z (%) 0,8
N�pess�g: 128 085 000 
P�nznem: Jap�n jen, 1 yen = 100 sen = 1000 rin
H�v�sz�m: +81
Prefektur�i:

Vall�sok:

 A jap�nok t�bbs�ge nem hisz egyetlen egys�ges vall�sban. Sok ember – els�sorban a fiatal koroszt�ly – szembehelyezkedik a vall�sokkal, ennek oka a
 tudom�ny nagyfok� fejl�d�s�ben rejlik. A II. vil�gh�bor� alatt a jap�nok sint�ist�k voltak �s elutas�tottak minden m�s vall�st. Manaps�g nem meglep�, ha egy jap�n,
miut�n leteszi iskolai vizsg�it, elmegy egy sinto szent�lybe im�dkozni. Ugyanaz az
ember egy kereszt�ny templomban k�thet h�zass�got �s buddhista temet�sben r�szes�lhet.

Jap�n �shonos vall�s hagyom�ny�nak neve az istenek �tja, ezt jelenti a Kami no Micsi jap�n kifejez�s, illetve a sint� sz� is, amely a k�nai sen (szellem) �s tao (�t) jap�n kiejt�s szerinti �sszevont alakja. Mindk�t elnevez�st a sen �s a tao k�nai �r�sjegy�vel jel�lik. A XVII -- XIX. sz., a vall�s �jj��led�s�nek id�szaka �ta a sint� az elterjedtebb megnevez�s -- b�r a fel�leszt�s�t szorgalmaz�k �ppens�ggel K�na-ellenes �rzelm�ek voltak.

A sint� gy�kerei Jap�n �st�rt�net�ig ny�lnak vissza. Leg�sibb �s legalapvet�bb k�pzete, kami (szellem, istens�g) ma is meghat�rz� eleme a jap�n vall�si gondolkod�snak. A buddhizmus sz�l�f�ldje ugyanakkor Jap�nt�l t�vol Indi�ban volt. Az �j vall�s azonban, a legt�bb jap�n k�lt�reszk�zh�z hasonl�an, k�nai k�zvet�t�ssel �rkezett. K�na hagyom�nyaib�l fejl�d�tt ki a kelet-�zsiai vall�si k�lt�ra, onnan Kore�n kereszt�l a VI. sz. k�zep�n jutott el a buddhizmus Jap�nba. Ekkor m�g Jap�n nem ismerte az �r�st, de a buddhizmussal az �r�sbelis�g is elterjedt. A buddhista szent k�nyvek csak k�nai ford�t�sban voltak hozz�f�rhet�ek, �gy a jap�n arisztokr�cia �tt�rt tagjai -- t�bb �vsz�zaddal a buddhizmus sz�les k�r� eltejed�s�t megel�z�en -- k�nytelenek voltak megtanulni a k�nai �r�sjeleket.

Ugyanebben az id�ben honosodott meg Jap�nban konfuciaizmus �s a taoizmus is, s mindkett� m�lyen hatott a sint�, illetve a jap�n buddhizmus fejl�d�s�re. Ezek azonban csak ritk�n (pl.: 1700 k�r�l, a Tokuvaga-s�gun�tus idej�n) v�lhattak t�nyleges vall�si ir�nyzatt�.

sintoista (40%), buddhista (38%), kereszt�ny

B�keparagrafus:

A jap�n alkotm�ny tartalmaz egy b�k�r�l sz�l� paragrafust:„Egy igazs�goss�gon �s renden alapul� nemzetk�zi b�k�re komolyan t�rekedv�n a jap�n n�p mind�r�kre lemond a h�bor�r�l, mint a nemzet szuver�n jog�r�l, �s az er� haszn�lat�r�l �s az azzal val� fenyeget�sr�l, mint eszk�z�kr�l a nemzetk�zi vit�k int�z�s�ben. Annak �rdek�ben, hogy e c�lt megval�s�tsa, soha nem fog fenntartani f�ldi, tengeri vagy l�gi er�ket, sem m�s h�bor�s potenci�lt. Az �llamnak nincs joga hadvisel�sre.”

Nyelv
/ P�r alapvet� inform�ci� a nyelvvel kapcsolatban/

Sz�l�sok, k�zmond�sok
/ N�h�ny darab a sokb�l, �rdekes �s tanuls�gos/

Forr�s: Wikipedia

�rta: Eve