日本国 Nippon-koku, Nihon-koku
 A császár mottója: „Béke és haladás”
Főváros:é. sz. 35°41′ k. h. 139°46′
Államforma: Alkotmányos monarchia Hivatalos nyelv: Japán(Nihongo)
Időzóna: GMT+9
Főváros: Tokyo
Terület: 377.835 km2
Népesség: 126.549.976 fő
Népsűrűség: 335 fő/km2
Népcsoportok: japán (99%), koreai
Államforma: alkotmányos monarchia
Közigazgatási beosztás: 47 prefektúra
Fekvés: Kelet-Ázsia, szigetlánc az Északi-Csendes-óceán és a Japán-tenger között, a Koreai-félszigettől keletre fekszik.
Himnusz: Kimi ga jo (君が代 )
Alapítás:
- Nemzetalapítás i. e. 611. február 11.
- Meidzsi-alkotmány 1890. november 29.
- Jelenlegi alkotmány 1947. május 3.
Terület:
- Összes 377 872 km²
- Víz (%) 0,8
Népesség: 128 085 000
Pénznem: Japán jen, 1 yen = 100 sen = 1000 rin
Hívószám: +81
Prefekturái:
|
(23) Aicsi (愛知)
(05) Akita (秋田)
(02) Aomori (青森)
(12) Csiba (千葉)
(38) Ehime (愛媛)
(18) Fukui (福井)
(40) Fukuoka (福岡)
(07) Fukusima (福島)
(21) Gifu (岐阜)
(10) Gunma (群馬)
(34) Hirosima (広島)
(01) Hokkaidó (北海道) (kerület)
(28) Hjógo (兵庫)
(08) Ibaraki (茨城)
(17) Isikava (石川)
(03) Ivate (岩手)
(37) Kagava (香川)
(46) Kagosima (鹿児島)
(14) Kanagava (神奈川)
(39) Kócsi (高知)
(43) Kumamoto (熊本)
(26) Kioto (京都) (városi prefektúra)
(24) Mie (三重)
|
(04) Mijagi (宮城)
(45) Mijazaki (宮崎)
(20) Nagano (長野)
(42) Nagaszaki (長崎)
(29) Nara (奈良)
(15) Niigata (新潟)
(44) Óita (大分)
(33) Okajama (岡山)
(47) Okinava (沖縄)
(27) Oszaka (大阪) (városi prefektúra)
(41) Szaga (佐賀)
(11) Szajtama (埼玉)
(25) Siga (滋賀)
(32) Simane (島根)
(22) Sidzuoka (静岡)
(09) Tocsigi (栃木)
(36) Tokusima (徳島)
(13) Tokió (東京) (metropolisz)
(31) Tottori (鳥取)
(16) Tojama (富山)
(30) Vakajama (和歌山)
(06) Jamagata (山形)
(35) Jamagucsi (山口)
|
Vallások:
A japánok többsége nem hisz egyetlen egységes vallásban. Sok ember – elsősorban a fiatal korosztály – szembehelyezkedik a vallásokkal, ennek oka a
tudomány nagyfokú fejlődésében rejlik. A II. világháború alatt a japánok sintóisták voltak és elutasítottak minden más vallást. Manapság nem meglepő, ha egy japán,
miután leteszi iskolai vizsgáit, elmegy egy sinto szentélybe imádkozni. Ugyanaz az
ember egy keresztény templomban köthet házasságot és buddhista temetésben részesülhet.
Japán őshonos vallás hagyományának neve az istenek útja, ezt jelenti a Kami no Micsi japán kifejezés, illetve a sintó szó is, amely a kínai sen (szellem) és tao (út) japán kiejtés szerinti összevont alakja. Mindkét elnevezést a sen és a tao kínai írásjegyével jelölik. A XVII -- XIX. sz., a vallás újjáéledésének időszaka óta a sintó az elterjedtebb megnevezés -- bár a felélesztését szorgalmazók éppenséggel Kína-ellenes érzelműek voltak.
A sintó gyökerei Japán őstörténetéig nyúlnak vissza. Legősibb és legalapvetőbb képzete, kami (szellem, istenség) ma is meghatárzó eleme a japán vallási gondolkodásnak. A buddhizmus szülőföldje ugyanakkor Japántól távol Indiában volt. Az új vallás azonban, a legtöbb japán kúltúreszközhöz hasonlóan, kínai közvetítéssel érkezett. Kína hagyományaiból fejlődött ki a kelet-ázsiai vallási kúltúra, onnan Koreán keresztül a VI. sz. közepén jutott el a buddhizmus Japánba. Ekkor még Japán nem ismerte az írást, de a buddhizmussal az írásbeliség is elterjedt. A buddhista szent könyvek csak kínai fordításban voltak hozzáférhetőek, így a japán arisztokrácia áttért tagjai -- több évszázaddal a buddhizmus széles körű eltejedését megelőzően -- kénytelenek voltak megtanulni a kínai írásjeleket.
Ugyanebben az időben honosodott meg Japánban konfuciaizmus és a taoizmus is, s mindkettő mélyen hatott a sintó, illetve a japán buddhizmus fejlődésére. Ezek azonban csak ritkán (pl.: 1700 körül, a Tokuvaga-sógunátus idején) válhattak tényleges vallási irányzattá.
sintoista (40%), buddhista (38%), keresztény
Békeparagrafus:
A japán alkotmány tartalmaz egy békéről szóló paragrafust:„Egy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolyan törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált. Az államnak nincs joga hadviselésre.”
Nyelv
/ Pár alapvető információ a nyelvvel kapcsolatban/
Szólások, közmondások
/ Néhány darab a sokból, érdekes és tanulságos/
Forrás: Wikipedia
Írta: Eve | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
