A japn nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) kb. 121 milli ember beszli anyanyelvknt, ezzel a hatodik legnagyobb beszlkzssg nyelv a vilgon. E kzssg legnagyobb rsze Japnban l. Egyetlen ms orszgban sem beszlik els vagy msodik nyelvknt. Standardizlt vltozata (hjdzsungo) a tokii dialektuson alapszik.
A japn nyelv elg homogn, ksznheten a standardizcinak. Rgebben voltak nagyobb eltrsek. A nyelvjrsok tanulmnyozsnak csekly a hagyomnya. Hrom nagy nyelvjrsra oszthat: keleti, nyugati, kjsi. Az els csoport a Tki fvros (az i, u elnyelse); a nyugati csoport Kjt s szaka (tbb udvarias forma, ersebb tnuskontraszt); a kjsi (je sztag meglte, s az e palatizci hatsa a megelz mssalhangzra).
A hivatalos nyelv az iskolai oktats rvn a tkii nyelvjrsra pl standard nyelv. Az rs latinizcija, a szklcsnzs mig is folyik, ez egy le nem zrult folyamat.
A japn szavak magyar trsa az angolban hasznlt Hepburn-trson alapul, de azzal nem azonos (az angol s a magyar nyelv klnbsgei miatt):
| Hepburn |
magyar |
| ts |
c |
| ch |
cs |
| z |
dz |
| j |
dzs |
| y |
j/i |
| sh |
s |
| s |
sz |
| w |
v |
ō ē ū
(nha jelletlen) |
|
Kifejezsek:
おはよう (ございます)。 ohayou (gozaimasu) J reggelt!
こんにちは。 kon'nichiwa J napot!
こんばんは。 konbanwa J estt!
おやすみ（なさい）。 o-yasumi(nasai) J jt! (elalvs eltt)
さようなら/さよなら。 sayounara / sayonara Viszlt!
もしもし。 moshi-moshi. Hall. (telefonban)
はじめまして (どうぞ よろしく)。hajimemashite (, douzo yoroshiku) rlk hogy megismerhetem!
わたし の なまえ は ... です。 watashi no namae wa ... desu. Az n nevem...
どうも。 doumo Ksznm!
わかった wakatta - vakatta - rtettem
ごめん なさい gomen nasai - gomen nszj - bocsnat
どうぞよろしく。Dzo jorosiku. - Ajnlom magamat.
はい、そうです。 Hai, sz desz(u). Igen, az. (gy van)
Igk
いきます。 Ikimasz(u). Megy(ek)
いきません。Ikimaszen. Nem megy(ek)
いきました。Ikimas(i)ta. Ment(em)
forrs: wikipdia
rta: Eve | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
