Tokyo (東京, Tōkyō) Jap�n f�v�rosa, a jap�n korm�ny �s a cs�sz�r sz�khelye. Kb. 12 milli� ember - az orsz�g lakoss�g�nak 10 sz�zal�ka - �l Toki�ban, m�g a Nagy Toki� Agglomer�ci�ban 33-36 milli�an laknak, �s ezzel ez a vil�g legn�pesebb urbaniz�lt ter�lete.A v�ros a Kant� r�gi�ban, a legnagyobb jap�n szigeten, Hons�n fekszik. K�zpontj�nak koordin�t�i 35� 41' �FSZ, 139� 46' KFH. A v�ros ter�lete Ogaszavara sziget�ig terjed, amely a Csendes-�ce�non 1000 km-re d�lkeletre tal�lhat�.Mint az orsz�g politikai, �zleti, gazdas�gi, oktat�s�gyi �s kultur�lis k�zpontja, Jap�non bel�l Toki�ban van a legt�bb c�g k�zpontja, gazdas�gi int�zm�nye, egyeteme �s f�iskol�ja, m�zeuma, sz�nh�za, v�s�rl� �s sz�rakoztat� l�tes�tm�nye. Rendk�v�l fejlett t�megk�zleked�ssel rendelkezik, ez f�leg a vonatra �s a metr�ra vonatkozik

T�rt�nelem

Toki� felemelked�se k�t ember nev�hez f�zhet�: Tokugawa Ieyasu s�gun �s Meiji cs�sz�r. 1603-ban, miut�n Jap�n addig h�bor�ban �ll� r�szeit egyes�tett�k, Tokugawa Ieyasu s�gun az Edo nev� telep�l�st (a mai Toki�t) tette meg b�zis�v�. Emiatt a v�ros nagyon gyors fejl�d�snek indult, �s hamar a vil�g egyik legnagyobb v�ros�v� v�lt. 1 milli� lakosa volt a 18. sz�zadban. Spont�n m�don v�lt Jap�n f�v�ros�v�, m�g ha a cs�sz�r Kiot�t jel�lte is ki birodalma k�zpontj�nak.A kezdetekt�l mostan�ig Edo/Toki� mindig sok nemzetis�get foglalt mag�ban. Ieyasu maga is bev�ndorl� volt, �s m�g t�bb k�lf�ldit hozott v�ros�nak �p�t�s�hez. A Tokugawa 251 �ve ut�n, a shogun�tust megd�nt�tte k�t d�li prefekt�ra (Chōshū and Satsuma) �s vissza�ll�tott�k a cs�sz�ri hatalmat. 1869-ben a n�vleges vezet�, a 17 �ves Meiji cs�sz�r Ed�ba k�lt�z�tt, �s �tnevezte Toki�ra. M�r akkor politikai, gazdas�gi �s kultur�lis k�zpont volt, �s a cs�sz�rral egy�tt az orsz�g val�di f�v�ros�v� v�lt. Az Edo Kast�lyb�l lett a Cs�sz�ri Palota.

Toki�t k�tszer r�zta meg hatalmas katasztr�fa, melyb�l alig siker�lt fel�p�lnie. El�sz�r a nagy kantoi f�ldreng�s 1923-ban, majd a II. vil�gh�bor�. Az 1945-�s toki�i bomb�z�s majdnem olyan pusztit� volt, mint a Hirosim�ra �s Nagaszakira ledobott atombomb�k egy�ttv�ve. Eg�sz ker�letek v�ltak a f�lddel egyenl�v�. Manaps�g nem nagyon lehet ezeknek a nyomait l�tni a v�roson, de a lak�k m�g mindig viselik a megr�zk�dtat�s nyomait. A h�bor� ut�n Toki�t nagyon fejlett f�ldalatti- �s vonath�l�zattal �p�tett�k �jj�, amit az 1964-es ny�ri olimpi�n mutattak be a vil�gnak. A hetvenes �vekben tov�bb fejl�d�tt a v�ros, �j, sokszor k�ts�gbevont rep�l�teret �p�tettek 1978-ban Narita n�ven, �s a n�pess�g 11 milli� f�re duzzadt (a k�rnyez� ter�letekkel is belesz�m�tva). A 80-as �vekben a lak�s�rak az egekbe sz�ktek egy spekul�ci�s ingatlan-bubor�k miatt: sokan nagyon meggazdagodtak, de a 90-es �vekben a bubor�k kipukkadt, bankok �s mag�nemberek t�mege vesztette el minden p�nz�t emiatt. Ezut�n recesszi� k�vetkezett, �gy az 90-es �veket „elveszett �vtized”-nek nevezik, �s ez a recesszi� ma is tart.

Ker�letek:
2003. szeptember 1-jei adatok szerint a 23 ker�let �sszes�tett n�pess�ge 8,34 milli� f�, a n�ps�r�s�g 13 416 f�/km².

K�zs�gek �s falvak:
Toki� legnyugatibb r�sze hegyvid�kes r�szen fekszik, �gy itt a n�ps�r�s�g sokkal kisebb.Toki� legmagasabb hegycs�csa, a Kumotori-hegy 2017 m magas. Egy�b cs�csok: Takasu (1737 m), Odake (1266 m), and Mitake (929 m). Legnagyobb tava a Okutama-t�, a Tama foly�n.

-Hinode
-Mizuho
-Okutama
-Hinohara Village

A II. vil�gh�bor� ut�ni gazdas�gi n�veked�s alatt sok c�g a k�zpontj�t m�s nagyv�rosokb�l, p�ld�ul Oszak�b�l is Toki�ba helyezte. Ezzel a trenddel kezd�d�tt el a n�pess�g n�veked�se, �s a lak�s�rak �gbe sz�k�se.

N�pess�g:
-Ter�let szerint (2003. okt�ber 1.):
-Teljes Toki�: 12,36 milli�
-23 ker�let: 8,34 milli�
-Tama: 4 milli�
-Szigetek: 27 ezer

Nemzetis�g szerint:

K�lf�ldiek: 353 826 (2005. janu�r 1.)
Az 5 legn�pesebb itt �l� csoport: k�naiak (120 331), koreaiak (103 191), F�l�p-szigetekiek (31 505), Egyes�lt �llamok-beliek (18 043), britek (7585)

forr�s: wikip�dia

�rta: Eve